– Arról beszélt még – mondták el a lányok -, hogy végeredményben nem a földi élet a célunk, hanem hogy egyesüljünk a Mennyei Atyával.
Mint máskor, úgy most is természetes vidámsággal tudott beszélni halálosan komoly dolgokról. Mosolygása, tréfás ötletei nem hagyták el. Az egyik asszony – látva ezt a kiegyensúlyozott, derűs és emelkedett lelkületet – megállapította:
– Magdus, de erős a maga hite, hogy nem fél!
Azután előjött a szó, hogy veszélybe kerülhet tisztaságunk.
– Nem adjuk meg magunkat – mondta Magdi -, tisztán fogunk meghalni, ahogy éltünk. Igen, lányok, meghalunk… Én legalábbis meghalok. Isten veletek és velem! Imádkozzatok…