Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött. A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek az ő nevében, akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek. Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal. (Jn 1, 9-14)

Temesi József S. J. atya visszaemlékezése 1944. karácsonyáról:

Magdi előállt a kéréssel, amit ő „nagy kérés”- nek tartott.

– Ha megszerezném az engedélyt a hatóságtól és katonáktól, akkor valóban eljön az Atya Litérre éjféli misét tartani?

– Megtervezzük, megígértem, ha az utolsó akadályt is elhárítja Magdi, akkor természetesen.

– Máris indulok!

Ebben az időben este közlekedni már nem lehetett, különösen nem a gyártelep körül. Mindenütt katonai őrség volt. A gyártelep fontos hadiüzem volt. A front már nem messze, valamivel Balatonkenesén túl húzódott. Az egész országban december 24-én délután tartották meg az éjféli miséket a légi riadók és a súlyos háborús helyzet miatt.

Karácsony késő délutánján és este, amikor mindenki örömet akart érezni a kis Jézus jászolánál, akkor Magdi hivatalba járt az engedélyért. Biciklizett, fáradt a sötétben a katonai őrök között, hogy az emberek lelkébe az igazi karácsony ünnepét, a megszentelő kegyelem világosságát varázsolhassa.

Féltem, hogy az udvariasságot nem ismerő katona gondolkodás nélkül megtagadja az engedélyt. Magdinak azonban nem tudtak ellenállni, olyan szépen tudott kérni. Megszerezte az engedélyeket. Az elsötétítésért saját személyében kellett felelősséget vállalnia. A katonai engedély mellett a község bírájától engedélyt szerzett ahhoz is, hogy a hívek szabadon közlekedhessenek az éjféli misére és haza. A szentmise helyét a kastély nagytermében rendezte be. Körülbelül két óra múlva jött vissza boldogan. Átadta az én engedélyem példányát.

– Atya! Kérem, jöjjön kicsit korábban, mert lesznek gyónok, „nagyhalak” is.

– Egy órával előbb ott leszek.

Minden éjféli mise szép, de ez csodálatos volt a sok megtérő és az áldozók nagy száma miatt. Szentmise után Magdi hálásan megköszönte, hogy eljöttem, pedig köszönni valóm nekem lett volna. Hajnali negyed három lett, mire hazaértem.

Karácsonykor Isten megtestesülését ünnepeljük. Hálát adunk a világ Teremtőjének, hogy megszólít bennünket, s Szava, Igéje hús-vér emberként születik közénk. Ezért ebben az ünnepi időszakban különösen is Rá szeretnénk hallgatni, ahogyan Magdi tette. Ő is sokat imádkozott a Szentírás olvasásával Szent Ignác tanítása szerint. Ehhez ajánljuk az alábbi pontokat:

✢ Isten jelenlétébe helyezkedem (l. fent).

✢ Elolvasom – akár többször is – az imádságra kiválasztott szentírási részt, figyelve arra, hogy mely szavak, mondatok, képek érintenek meg belőle.

✢ Megfogalmazom kérésemet, vágyamat: kérem a kegyelmet, amely segít Istennel időzni ebben az imaidőben.

✢ Magam elé képzelem a leírt történetet, a helyszínt és a szereplőket. Engedem, hogy Isten Lelke élővé tegye bennem a szentírási történetet, amelyről imádkozni szeretnék. Megkeresem a helyemet a történetben. Hallgatom, mit beszélnek a szereplők. Tapintok, ízlelek, érzékelek. Megfigyelem, mit tesznek a jelenlevők. Magam is a jelenet résztvevője, szereplője vagyok, vagy távolból szemlélem, ami történik. Talán Mária vagy Jézus rám néz, beszél hozzám. Hallgatom hozzám intézett szavait. Megszólítom az Urat. Nem kell kegyes vagy udvarias szavakkal szólnom Hozzá, egyszerűen kiönthetem előtte a szívemet. Odafigyelek a válaszára. Nem csak én szólítom Őt, engedem, hogy Ő is szóljon, érintsen.

✢ Az imaidőt a Dicsőség elimádkozásával zárom le. Visszatekintek az imámra. Esetleg le is jegyezhetem, mivel ajándékozott meg Isten ebben az imaidőben.

Konkrét imádságok

Uram, Jézus! Köszönöm, hogy te ma is be akarsz lépni életembe, otthon akarsz lenni szívemben. Köszönöm, hogy nem idegenként érkezel, hiszen a betlehemi istállóban azonosultál emberségemmel. Születésed jubileumán megnyitom előtted szívem ajtaját. Kérlek, kerülj beljebb! Hadd mutassam meg mindazt, aminek örülök, amire büszke vagyok! Köszönöm, hogy segítettél mindezek elérésében. Szeretném megmutatni azt is, amire kevésbé vagyok büszke, amit szégyellek. Itt van a legnagyobb szükségem világosságodra és gyógyító mosolyodra. Köszönöm, hogy előtted nem kell szégyenkeznem. Köszönöm, hogy amikor sötétségembe fogadom világosságodat, igazi ünnepet készítesz nekem.

Imádkozzunk azokért, akik bármilyen módon hozzájárulnak ünneplésünkhöz családunkon belül, vagy azáltal, hogy karácsonykor is dolgoznak, szolgálnak. Kérjük a betlehemi Gyermeket, hogy látogassa meg őket is isteni békéjével.

Imádkozzunk egyházközségünkért, hogy közös ünneplésünk megerősítsen bennünket hitünkben és küldetésünkben. Imádkozzunk papjainkért, segítőikért, hogy amíg Krisztus emberré lett szeretetét hirdetik nekünk, ők is ebből a szeretetből merítsenek erőt ilyenkor a szokásosnál is nehezebb szolgálatukhoz!

Imádkozzunk a boldoggá avatást előkészítő és majdan lebonyolító embertársainkért, hogy – akár hívők, akár nem – megtapasztalják azt az örömet, amelyet Magdi tapasztalt akkor, amikor Krisztusért tett valamit – pl. éjféli misét szervezett.

Gyerekeknek

Magdi mindent megtett azért, hogy az emberek méltó módon a templomban is megünnepelhessék Jézus Krisztus születését. Te is sokat tehetsz azért, hogy a karácsony valódi ünnep legyen a családodban. Mondhatsz egy fohászt a szüleidért, gyakran rájuk mosolyoghatsz, megölelheted őket, megdicsérheted a testvéred, igyekszel minél többször szót fogadni. Kérdezd meg a szüleidet, számukra mitől lesz ünnep a karácsony.

Fiataloknak

„Sárkány van nálam, és nem félek használni!” – szól a Shrek című film első részének egyik legismertebb mondata. Karácsonykor Jézus valami hasonlót szeretne neked ajándékozni: önmagát adja neked, hogy ettől kezdve már sose kelljen csak a magad erejére hagyatkoznod. Minden egyes szentáldozásban ő lép be életedbe, hogy veled együtt tegyen nagy dolgokat. Amikor részt veszel a szentmisén, fogadd be tudatosan Jézust, és köss vele szövetséget: Te követed őt, ő pedig isteni erejével támogat téged.

Családoknak

Magdi veszélynek tette ki magát, azzal, hogy háborús időben a front közelében azért fáradozott, hogy Litéren éjféli mise lehessen. Rajta kívül talán senki sem bízott abban, hogy eléri célját és megtarthatják a szentmisét. Ő nem törődött ezzel, megszerezte a mise megtartásához szükséges engedélyeket.

Adjunk hálát azért, hogy nekünk nem kell veszélynek kitennünk magunkat ahhoz, hogy részt vehessünk a szentmisén. Tegyük ezt olyan gyakran, amilyen gyakran csak lehetséges, hiszen a szentírási részek, ill. a szentáldozás közelebb visz minket Istenhez. Ha tehetjük, látogassunk el minél több családtagunkkal Szent Család vasárnapján szentmisére (karácsony utáni első vasárnap), ahol családunk közös áldásban részesülhet. Akik nem tudnak részt venni velünk, szívünkben vigyük őket magunkkal. Alakítsunk ki otthonunkban imasarkot, hogy legyen egy hely, ahol el tudunk csendesedni az Úr előtt.

Időseknek

Ma, amikor szinte mindent anyagiakban mérünk, sokkal nehezebb valóban ünnepelni. Mesélj gyermekeidnek, unokáidnak a régi karácsonyokról, mondd el nekik, mitől volt ünnep az ünnep akkor, amikor minden nehezebb volt. Keresd most Jézus jelenlétét – ő magát ajándékozza neked, bármilyen körülmények között is ünnepelsz. A régi karácsonyok tapasztalatai alapján tedd ezeket a napokat ünneppé – a közénk születő Istenember jelenlétében.